Új reneszánszát éli a futás!
A múlt század hetvenes éveiben kezdődött, első „modern” futóforradalom mennyiségi értelemben ugyan máig tart: egyre több futót látni a parkokban, utcán, turistautakon – mindenhol. Azonban a technológiai fejlesztések (fejlődés?) nem hagyták érintetlenül a kocogókat sem. A nyolcvanas évek elején a digitális stopperóra, egy évtizeddel rá a pulzusmérő karórák, ma pedig a teljes integrált monitorozó rendszerek próbálják újradefiniálni a futók felkészülését. Műholdas navigáció, lépésszámláló, médialejátszó, pulzusmérő – hasznos, vagy csupán divatra épülő üzlet? Ehhez még hozzájön, hogy az utóbbi években Magyarországon is a megszaporodtak a „teljesítménydiagnosztikai laborok”, egyszóval az adatok karnyújtásnyira vannak, de vajon tényleg szükséges ennyit mérni? És ha igen, mit? Hogyan kell(ene) értelmezni a kapott értékeket, és mivel támasztjuk alá a következtetéseket?
A méréseken túl az írott online médiában sincs szűkében a jobbnál rosszabb tanácsoknak. Tempo, HIIT, MAF, VO2max, mit takarnak valójában ezek, és hol válik el az értelmes tartalom a téveszméktől? És a leglényegesebb kérdés: Megváltoztatja mindez a felkészülésről alkotott képünket?
A Ki Mit Fut? blog célja, hogy élettani szempontok mentén ismertesse a közép- hosszútávfutók edzésmódszereit. A középtávfutás ugyan jóval kevesebbeket érint és érdekel, de megéri foglalkozni a témával, mert sok tanulsággal szolgál még azok számára is, akik maratonra, vagy még hosszabb távra készülnek.
A terhelésélettan bővelkedik a szakkifejezésekben, melyek megértéséhez célszerű az alulról építkezni (bottom up), tehát a sejtszintű folyamatoktól kezdve a nagyobb léptékű jelenségek felé haladni, egészen a futás biomechanikájáig. Az ábrák a egységes megjelenés és átláthatóság kedvéért kézzel rajzoltak, a lényegre törekedve, nem a tökéletességre. Általában ha valamit gyorsan el kell magyarázni, nincsen kéznél a forrásanyag, ezért marad a toll és papír (vagy szalvéta, söralátét), ez ad némi teret és hangulatot az informális magyarázatoknak is.
Nem remélek olvasótömeget, azt sem bánom, ha a blog sorsa palackba zárt üzenetként sodródás a web-óceán mély vizében.
AJÁNLÁS
Zsoffay Róbertnek, az edzőnek.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.